A gyakorlat vezeti a hallgatókat a társadalmi feszültségek feltárásában, társadalomkritikai narratívák megfogalmazásában, valamint fókuszáltan, egyes emberi sorsokkal való empatizálásban. A hallgatók az egymástól vagy az oktatótól megkapott műtárgy elemzése során, a tárgyon keresztül tárják fel a kontextusát.
A nem létező, jövőbeli műtárgy arra szolgál, hogy ezek a felszínre kerüljenek és az oktató segítségével egy spekulatív alapokon nyugvó vita indulhasson el a diákok közt. Minden résztvevő képes lesz a művészeti irányzatok kapcsán alternatív jövőképekről beszélni, mind társadalmi mind művészettörténeti kontextusban.
A gyakorlat jellege miatt ez egyszerre lehet humoros és komoly, mivel a fikció szabad teret biztosít bármihez. Jó megoldása a feladatnak nincs, de a kreativitás díjazható akár “közönségszavazás” által is. A feladat elméleti háttere lazán kapcsolódik a Spekulatív Design kutatási területhez és tervezési gyakorlathoz, azon belül is a különböző társadalmi jövőképek tervezői, alkotói felvázolásához.

• Az oktató előre eldönti, hogy maga készít-e elő egy vagy több műalkotást (arról képeket, videókat, hanganyagokat) vagy ezt a hallgatókra bízza majd az órán (hosszabb gyakorlat). A műalkotás természetesen nem létezik, ezért azt egy online képkereséssel találja meg az oktató (kevésbé ismert alkotások, fotók, véletlenszerű és futurisztikus tárgyak), vagy maga generál egy alkotást artbreeder.com, wombo.art vagy más eszközök segítségével

• Az órán a hallgatókat 2-3 fős csapatokba osztja fel

• Az oktató felvezeti a fiktív helyzetet és a feladatot. Elmagyarázza, hogy a következő percekben egy a jövőből visszaérkezett műalkotást kell elemezni a hallgatóknak. Úgy kell következtetni az alkotói intencióra és társadalmi kontextusra, hogy azokból semmi vagy szinte semmi nem ismert (oktatói döntés, hogy hogyan keretezi a feladatot). Az oktató nem ad jelentős mennyiségű támpontot és nem is mutat be példamegoldást, hogy ezáltal elkerülje a diákok befolyásolását

• (Opcionális lépés) A hallgatói csapatok maguk készítenek el a szerintük távoli jövőből (2080-ból, 2100-ból, stb.) érkezett alkotásokat, amiket képszerkesztővel, vagy whiteboard alkalmazással gyorsan montázsolnak össze. A munkához igénybe vehetik a böngésző képkereső funkcióját és talált képekből szerkeszthetnek össze egy műalkotás hatását keltő eredményt (kép, videó, fotó, hang). A gyakorlat előtt az oktató rámutathat olyan online eszközökre mint a Stable Diffusion, hotpot.ai/art-maker vagy a wombo.art, ahol a felhasználó mesterséges intelligencia segítségével gyorsan generálhat festményszerű képeket

• Az egymástól vagy az oktatótól kapott műalkotást a csapatok beszélgetés nélkül, csendben tanulmányozzák (1 perc)

• A csapattagok 5 percben, csendben, maguk írnak gondolatokat a kapott műalkotásról. Az oktató előre feltehet ehhez a lépéshez kérdéseket:
  • Ki lehet a jövőben az alkotó?
  • Miért készítette a műtárgyat?
  • Kik nézik meg a jövőben?
  • Milyen művészeti ágazathoz, csoporthoz tartozhat majd és miért?

• A csapattagok az egyéni munkájukat megosztják egymással a csapaton belül

• Közösen kialakítanak egy narratívát és plakát formájában egy rövid műelemzést raknak össze egy online whiteboard felületen úgy, hogy vizuális, írásos, vagy hang alapú elemeket gyűjtenek vagy alkotnak az eredeti mű köré

• A csapatok online térben (pl online whiteboard szoftver) kiállítják a kapott műalkotásokat és egymásnak prezentálják azokat

• Az oktató közben vagy utána vitát indít a hallottakról, elsősorban társadalomkritikai szemszögből. Beszélteti a hallgatókat a pozitív és negatív jövőképekről, a művészeti vélt sorsáról, irányzatairól és átalakulásáról azzal a céllal, hogy összekösse a jelent az elképzelt jövővel

• A hallgatók zárásként reflektálnak az órán elhangzott felvetésekre

• (Opcionális) minden résztvevő kap 3 pöttyöt a whiteboard felületén, amit bárhogy eloszthat a megszületett plakátokon. A pöttyöt a plakáton belül oda teheti, amelyik részlete a legjobban tetszett. Amikor mindenki szavazott, a plakátokra tett pöttyök összessége kiadja, hogy melyik plakát, azaz műelemzés nyerte a közönségszavazást

• Michelle Erickson kerámiái:
  http://www.michelleericksonceramics.com/

Fogarasy Tamás, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), Budapest

Szerzői biztatás
Gyors és kreatív feladat, amihez bármilyen ismereti szinttel rendelkező diák viszonyulni tud. A gyakorlat megmozgatja a hallgató képzelőerejét, erősíti az imaginációs képességeket és serkenti a kritikus párbeszédet a jelenlegi és lehetséges társadalom szerkezetéről.

Előzetes ismeretek
Az oktató dönthet úgy, hogy maga választ ki izgalmas, különös tárgyakat, képeket, hanganyagokat és azokat ő készíti elő a műelemzéshez néhány támpont megadásával (pl. Mikor készült a mű, hol készült, stb). Alapvető művészettörténeti ismeretek szükségesek az oktató oldaláról.

Segítség a hallgatóknak
A gyakorlat egyszerűsíthető azáltal, hogy a digitális interakciókat kikerülve az oktató maga keres ki alkotásokat és azt bemutatva (akár szóban körülírva) egy élő vitát indít a vizuális feladatok helyett.

További eszközök

• kollaboratív whiteboard szoftver, pl. Miro (https://miro.com), Figma (https://www.figma.com).
• Machine Learning alapú képgeneráló szoftver, pl. Artbreeder (https://www.artbreeder.com) vagy Wombo.art (https://www.wombo.art)