Ez a workshop a self fogalmát járja körül a társadalomban, illetve a kulturális identitás fogalmát a dekolonizációs gondolkodásban és a művészeti kutatásban a kolonializmus és imperializmus kontextusában. Ezen felül az éppen zajló globális krízisnek is szentelünk figyelmet, úgy mint a Covid-19, a környezeti összeomlás, rasszizmus és diszkrimináció, ahogyan azt a “Black Lives Matter” mozgalom teszi. Ezért hangsúlyozzuk a dekolonizációs gondolkodást mint kritikai szemléletmódot a kulturális kifejezésmódok és viták megértésekor; mindezt egy sor előadáson, közös vitán, valamint egyéni és csoportos feladaton keresztül tesszük.

Ez az interdiszciplináris terep a lényegét tekintve a művészeti kutatás és a dekolonizációs gondolkodás kapcsolatait vizsgálja a vizuális folyamatokon mint cselekvési módokon keresztül. Olyan ügyek és kérdések kibontását célozza, amelyek arról szólnak, hogyan jön létre tudás, hogyan terjed, illetve azt vizsgálja, hogyan vonódik kritika az, ami a gondolkodásunkat formálják, alkotják és a mindennapi életünket irányítják. Ezért a workshop a kritikai tudást vizsgálja a posztkolonializmustól, gender-queer elméletektől, kritikai rasszizmustól és fekete-tudományoktól (Black Studies) indulva. Meg fogjuk kérdőjelezni a kulturális normativitást és a művészeti kutatáson keresztül dekolonizációs gondolkodást kezdeményezünk egy olyan kutatási módszerrel, amely összeköti az elméletet a művészeti gyakorlattal.

• A1: Egyéni feladat: Vizuális ön-pozicionálás (egy hét)
  • Tégy egy vizuális állásfoglalást magadról! Szabadon választhatsz médiumot, legyen az egy rövid videó, egy írott szöveg, egy rajz, vagy bármilyen más vizuális formátum.
  • A történetiségről való gondolkodás szükségszerűen előhívja a kritikai bevonódást saját pozíciónkba és a világban elfoglalt helyünkre a gender, a társadalmi osztály, a vallás, a szexualitás, a fogyatékosság, képességek mentén. Minden kereszteződés, kereszthatás tehát kulcsfontosságú annak a gyakorlatnak a során, amelyben megértjük magunkat a világhoz képest, így olyan művet alkotunk, amely igazán rezonál önmagunkra és másokra. Ez az, ahol a történeti és társadalom-politikai struktúrákon belül bárki egyénként kezdhet el beszélni saját ‘pozícióról’. Ez a folyamat segít abban, hogy figyelmet fordítsunk azokra a körülményekre, amelyekben ilyen pozíció felbukkanhat és a tényezőkre, amelyek stabilizálják vagy destabilizálják ezt a pozíciót, ez pedig együtt jár a kritikai bevonódással a jelenben elfoglalt pozíciónak megfelelően – az önreflexió egy formája ez a magunkat a komfort zónánkból való kilökés értelmében.
  • Ahhoz, hogy segíthessünk ebben a feladatban, kérjük utaljon a következőre: miért pozicionáljuk magunkat?
  • Ezt használva, a vezető vagy tanár négy fős csoportokra osztja szét a diákokat a közös érdeklődések és témák szerint.

• A2: Csoportmunka: Kellemetlen emlékművek mint újragondolások (egy hét)
  • Ez a feladat önálló feladat. Egy héten át a diákcsoportok a várost járva emlékműveket keresnek. Továbbá a csoport online kutatást is végez a városban. A feladat a következő lépésekből áll:
  • Egy kollektív kartográfia elkészítése az emlékművekről. Csoportként ezt meg lehet csinálni úgy, hogy sétáltok, vagy akár egy online kutatással is. Vagy egy kicsit mindkettőt csináljátok. Amint az emlékművekre a csoport összegyűjtött példákat, kifejlesztenek egy kollektív kartográfiát, amit tanulmányoznak és együtt elemeznek. Ösztönzésképpen belenézhetnek az agitprop mapping workshop anyagába a Kollektív feltérképezés kézikönyve (Collective Cartography Manual) című anyagban (17-20. oldal), amelyet az Iconoclasistas nevű grafikai kutatási kollektíva készített.
  • A csoport ezek után kiválaszt egy vagy két emlékművet, amellyel majd dolgozni fog. Noha együtt dolgoznak mint csoport, minden diák egyénileg is dolgozik egy, az emlékműhöz tartozó kalauz elkészítésén. Ehhez a diákoknak az Emlékmű Lab terepmunka (Monument Lab Field Trip) kézikönyvet javasolt használni amely a MonumentLab összeállításában egy gyakorlati tevékenységsort, valamint az emlékművek történetét tartalmazza az emlékművek közelebbi és kritikai módozatú szemügyre vételéhez.
  • Ezen a ponton egy kritikai felhívást kell szerkeszteni feleletként az emlékműre vagy az emlékművet érintő tevékenységre. Ez a felhívás bármilyen formában megszülethet: mint kritikai szöveg, egy online intervenció, egy performansz, egy videó, egy hangzó anyag, vagy ezek bármelyikének kombinációja.
  • Inspirációként a diákok végezzenek kutatást a stratégiakészítésről, amelyet mozgalmak és művészek használtak ahhoz, hogy a világon bárhol lefoglaljanak egy emlékművet. Példaként javasoljuk a következőket: Black Lives Matter, Rhodes Must Fall, Paper Monuments, Project Say Something, Ivan Argote, Doris Salcedo, Krzysztof Wodiczko, Decolonize This Place. Ne csupán másoljátok a stratégiákat, amelyeket ezek a művészek vagy mozgalmak alkalmaztak! Alakítsátok át őket és tegyétek a magatokévá! El kell majd magyarázni ugyanis, miről szól a munkátok egy konceptuális és materiális nézőpontból.
  • Osszátok és vitassátok meg az elkészült kalauzokat a csoportotokban!

• A3: Csoportmunka: A kutatás bemutatása egy nyilvános kiállításon (egy hét)
  • A csoportok szervezik meg a nyilvános kiállítást, eseményt vagy más nyilvános bemutatási formát. Minden csoport egy prezentációt készít a kritikai állásfoglalásról és összegzi az előző két hét kutatási eredményeit. Az összefoglaláshoz részletezni kell, miért választották az emlékművet a saját pozíciójukhoz kapcsolódóan és hogyan alkották meg az emlékmű kollektív kartográfiáját.

Szakirodalom:

• hooks, bell, Teaching Critical Thinking: Practical Wisdom 
• Poku, Nana Adusei, Taking Stakes in the Unknown – Tracing Post-Black Art-Image, Transcript Verlag.
• Uzma Z. Rizvi, dekolonisatie als zorg. https://www.academia.edu/31930839/Decolonization_as_Care

Művészi gyakorlatok/művészek:

• Monument Lab Field Trip
• Manual of Collective Mapping
• Black Lives Matter
• Rhodes Must Fall
• Paper Monuments
• Project Say Something
• Ivan Argote
• Doris Salcedo
• Krzysztof Wodiczko
• Decolonize This Place

Ezt a feladatot Santiago Piñol Arévalo és Yunjoo Kwak állította össze másodéves BA hallgatók számára a Kritika tanulmányok/Autonóm Gyakorlatok tanszéken a Willem de Kooning Academy-n, Rotterdamban.
Szeretnénk köszönetünket kifejezni az Iconoclasistas-nak (Buenos Aires) és a Monument Lab-nak a Manual and Field Guide című kiadványért (Kézikönyv és terepkalauz). Mindkét csoport elkötelezett gyakorlatot képvisel, amely a közterek állapotára kérdez rá a kritikai kartográfia és a geográfiai módszertanok segítségével. Nincsen egyetlen kizárólagos módja annak, hogyan használják ezeket a dokumentumokat útmutatóként azok, akik kézbe veszik őket.

Szerzői biztatás
1927-ben az osztrák író, Robert Musil azt állította, hogy semmi sincs, ami láthatatlanabb, mint egy emlékmű. “Az emlékművek kapcsán a legkülönösebb az, hogy nem veszed őket észre. Semmi nincs a világon, ami annyira láthatatlan lenne, mint egy emlékmű.” Azonban 2020 május 26 óta világszerte, George Floyd Amerikai Egyesült Államokbeli meggyilkolását követően annak lettünk tanúi, hogy Musil tétele nagyon messze került a valóságtól. Nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is, az emlékművek újraértelmezése központi szerepet játszik a tüntetéseken és a társadalmi egyenlőség követelésekor. A workshopon azt kutatjuk, hogyan működik ez a láthatatlanság a lokális kontextusban. Ez egy olyan folyamat, amely sok felfedezést és meglepetést rejtegethet.

Előzetes ismeretek
A workshopot úgy terveztük, hogy semmiféle előzetes tudás nem szükséges a résztvevők részéről. Ehelyett a kurzus gyakorlati bevezetőként szolgál a főbb fogalmakhoz.

Kurzusvezetőként vagy oktatóként az elsődleges szakirodalom és a kurzuson kiadott jegyzetek olvasásával kell készülni, hogy a workshop főbb témáival megismerkedhessünk: kritikai ismeretek a posztkoloniális, gender-queer elméletekről, a kritikai rasszizmusról (Critical Racism) és a fekete tudományokról (Black Studies). Majd szükség lesz 1-2 hétre ahhoz, hogy az olvasmányokat előkészítse, és letesztelje a teljes workshopot.

Rendelkezésre bocsátottunk pár szakirodalmi példát az irodalomból, művészektől, és társadalmi mozgalmaktól, amelyek segíthetnek a workshopra való felkészülésben. Azonban ez a lista bővíthető mind a tanár/vezető, mind pedig a kurzuson résztvevő diákok által.

Segítség a hallgatóknak
Ezt a kurzust lehet módosítani és az előzetes tudás mentén különféle szintekhez igazítani, ha a feladatsorból csak az A 2.1 és az A 2.2 lépéseit fejlesztjük tovább, bontjuk ki.

További eszközök

• Közös találkozók Zoom-on vagy Teams-en.
• Zoom
• Microsoft Teams