Ez egy rövid és intenzív gyakorlati feladat, amelynek célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a kép és a szöveg kölcsönhatásával, ebben az esetben a regénykezdetek veszik át a szöveg funkcióját, ezzel pedig egy képalkotási folyamat elindítói lesznek.

A feladat célja, hogy a hallgatók leküzdjék a rajzolástól való félelmüket, és saját ösztönös rajzaikkal meglepjék magukat. Ez a módszer az öncenzúra visszaszorítására és gyors rajzolásunk erejének felismerésére szolgál.

Híres regények első mondatait vetítik ki a falra, egyenként 10 percen át. A hallgatók hagyják, hogy az olvasottak egy darabig hassanak rájuk. Ezután elkezdenek rajzolni, amit én úgy nevezek, hogy “útnak indítom a kezemet”. Másként fogalmazva ez azt is jelenti, hogy nem várok el illusztrációt vagy bármi hasonlót, csak azt, hogy a regénykezdetek akár kiváltó oknak is tekinthetők a rajzoláshoz, aminek már semmi köze nem kell, hogy legyen az elolvasottakhoz.

Példák regényekre:

• Lev Tolsztoj
  Anna Karenina
• George Orwell
  1984
• L. P. Hartley
  A szerelmi postás
• Franz Kafka
  Az átváltozás
• Sylvia Plath
  Az üvegbúra
• Albert Camus
  Az idegen (L’Étranger)

Karoline Schreiber, művész és főiskolai tanár Bernben (HKB), MA Art Education.

Szerzői biztatás
Buzdítás a saját képzelőerőre: Ezt a folyamatot a szöveg indítja el ezen a foglalkozáson.

Előzetes ismeretek
A tanár kialakítja a tanórai környezetet, és előkészíti a rajzolás módszerével/gyakorlatával kapcsolatos inputot. Összeállítja a regénykezdeteket is.
További példa segíthet a rajzolási gyakorlatokhoz, amiben folyamatos alkotás figyelhető meg az irodalomra való hivatkozással. Például José Antonio Suárez Londoño művei.

Segítség a hallgatóknak
A feladatot egy nyelven kellene végezni, mivel a regény első mondatait csak egyetlen nyelven vetítjük ki. Természetesen angolul vagy más nyelven is megoldható lenne, de két nyelvű kivetítés már túl bonyolulttá tenné a feladatot.

További eszközök

• Adobe Photoshop
• Microsoft Powerpoint
• kivetítő
• rajzeszközök, vázlatfüzet