A 3D program jól beilleszthető a digitális technológiák elsajátítását célzó oktatási módszerek közé. Ezek közül a legrelevánsabb a digitális kreativitásfejlesztés, amely olyan technikai, technológiai módszertanok gyűjteménye, ahol az alkotóképességet digitális eszközökkel megvalósuló képalkotó folyamatban használjuk. Tartalmi szempontból azonban ennél lényegesen tágabb értelmezési keretet alkothatunk. A feladatok, projektek tartalma gyakorlatilag bármi lehet, a lényeg a digitális technológia kreatív alkalmazása. Adja magát azonban egyrészről a STEAM pedagógiai módszertan, lévén maga is technológiai fókuszú, illetve a társadalmi szempontból érzékeny avagy kritikus művészetpedagógia is. Az itt bemutatásra kerülő projektek is ezt a két irányt követték. Ennek oka kézenfekvő. A vizuális kultúra tantárgy, tágabb értelemben a vizuális művészetpedagógia az utóbbi években egyre inkább ebből a két elméleti keretből értelmezi saját szerepét és programjait: – Természettudományos szemlélettel megtámogatott vizuális kultúra (ide tartozik az Arts and Crafts, a Design Based Thinking /Tervezéses Gondolkodás/, illetve maga a STEAM is) – Társadalmi jelenségre reflektáló, azokra érzékenyítő pedagógia (kritikai  művészetpedagógia, művészetterápia, de bizonyos elemeiben a social design is, stb.). A 3D projekt is ezekből az alapokból építkezik, különös hangsúllyal a STEAM pedagógián. Ennek oka a 3D technikában rejlő lehetőség a Digitális kreativitás fejlesztés távoktatási környezetben a matematika, azon belül is a geometria, a térbeliség vizsgálata vizuális eszközökkel vizuális kultúra tanórába integrálva olyan új utakat és módszereket vetít előre, amelyek a vizuális kultúra tantárgy intézményi szerepét is radikálisan újradefiniálhatják. 

A vizuális kultúra órába ágyazott 3D tervezés tehát olyan digitális kreativitásfejlesztő programként értelmezhető, amely egyszerre tartja szem előtt a természettudományos integrációt és a társadalmi folyamatok megjelenítését. Ezzel a módszertannal mintaként kíván szolgálni egy új tantárgyi paradigma megteremtéséhez, ahol a vizuális kultúra egy „támogató” szerepkört ölt magára, a többi tantárggyal együttműködve tulajdonképpen kiterjeszti „szárnyait” és az alkotó kreativitás szemléletét terjeszti és szolgálja.

• A tanulók egy öt hetes program keretein belül 3D tervező szoftverrel dolgoztak (tinkercad). Ez egy iskolák számára fejlesztett, ingyenes, böngészőre írt program, amely a tervező funkció mellett digitális tanári ellenőrző funkciókkal is bővített, így a tanár valós időben követheti a tanulók online tervezői, alkotói munkafolyamatait. 

• A feladat részeként térbeli objektumok tervezését (vizuális kultúra, térlátás fejlesztés) egészítettük ki matematika problematikák megoldásával. A komplex épület-település-környezet tervezési szakasz második lépéseként az elkészült tervek 3D nyomtatóval történő kinyomtatása következik. Az elkészült, kinyomtatott objektumok megmozgatása stop motion animációs technikával a projekt harmadik lépése. A térbeli tervezést ilyen módon kiegészíti egy narratív, filmes projektelem is. A projekt során a tanulók párhuzamosan használták számítógépüket a tervezéshez és okostelefonjukat az objektumok megmozgatásához (ehhez Stop Motion Studio applikációt használtak)

• A1: 3D tervezés
  • A 3D tervezés bevezetésénél az első kérdés, amit meg kell oldanunk, a program vagyis szoftver kiválasztása. A tinkercad ebből a szempontból ideális választás – nak tűnt, lévén ingyenes, tantermi funkciókkal bővített, vagyis a tanu – lók munkáit könnyedén nyomon követhetjük, ha szükséges, korrigálhatjuk. A kezelőfelülete egyszerű, iskolai felhasználásra tervezett. További előnye, hogy okostelefonra és tabletre is optimalizált, vagyis nem kell a vizuális kultúra tanórát átszervezni az iskolai számítástechnika terembe. Ebben az esetben a felhasználói élmény nyilvánvalóan szűkül, de még élvezhető. Természetesen otthoni felhasználása is lehetséges, amennyiben nem tanórán dolgozunk vele és távoktatási szituáció lép fel, mint a 2020/21-es tanévben a világjárványnak kö – szönhetően. 

• A2: 3D nyomtatás és mozgatás
  • Ha a 3D tervezés technológiaigényes, akkor a 3D nyomtatás egyenesen technológiafüggő. Nem elvárás és nem is realitás, hogy az iskolák rendelkezzenek 3D nyomtatóval, a tervezéses program nyomtató nélkül is hasznos. Amennyiben mégis elérhető a 3D nyomtató technológia, akkor a program lehetséges kiegészítésével egészen új tartalmakkal bővíthetjük a feladatot. A stop motion animációs technika egyre több tanmenetben és órai gyakorlatban szerepel, használat a vizuális kultúra órán ma már szinte evidencia. 

• A3: A feladat 
  • A tanulókat arra kértük, hogy egy képzeletbeli település leírását készítsék el első lépésként. Ez lehetett bármilyen, bármekkora, bárhol, ebben semmilyen megkötést nem alkalmaztunk. 
  • A leírás elkészítése után a településen található épület megtervezése következett 3D szoftverrel (tinkercad). Bármelyik épületet választhatták, posta, iskola, lakóház, templom, ebben sem korlátoztuk őket. 
  • A következő feladat a településhez, illetve épülethez kapcsolódó karakter megtervezése volt, szintén 3D program segítségével. A tanulókat itt már megkértük rá, hogy figyeljenek a kapcsolódásra, vagyis olyan karaktert válasszanak, aki valamilyen módon valóban kapcsolódik az általuk elképzelt világhoz. 
  • A program következő lépése az épületek és karakterek kinyomtatása 3D nyomtatóval. A távoktatás miatt ez a projekt elem egyenlőre várat magára, lévén a 3D nyomtató az iskolában áll rendelkezésre, ami a járvány miatt zárva van. A projektet némileg módosította a világjárvány miatt fennálló távoktatási helyzet. Ez azonban nem hiányosság vagy hátrány, hanem inkább egy megoldandó probléma volt. A 3D nyomtatás nélkül is megvalósult a 3D tervezés bevezetése a vizuális kultúra tanmenetébe.

• A4: A projekt oktatási relevanciája 
  • A 3D tervezés egyrészről nyilvánvaló kapcsolódási pontokkal rendelkezik a természettudományos tantárgyakkal (elsősorban a matematikával). A térlátás, térről való gondolkodás és ezek fejelsztése a vizuális kultúra egyik fontos célja, ezt a matematikával kiegészítve úttörő programokat hozhatunk létre, amelyek a tanulók vizuális kreativitást használja fel és fejleszti a matematika tantárgy támogatásának érdekében. A másik terület, amelyet igyekeztünk megjeleníteni a program során, a társadalmi jelenségek iránti érzékenyítés volt. Ez a programban a települések és karakterek elméleti hátterének megalkotásánál jelent meg. Habár tág teret hagytunk a tervezésre, de arra kértük a tanulókat, hogy igyekezzenek szociális szempontokat is figyelembe venni a fiktív világ megalkotásánál. Ez jelenthet akár egy kisebbségek számára fenntartott óvódát vagy kistérségi postaépületet, de egy új futballstadiont is (ezek létező példák a megoldások közül). 

• Klima Gábor, Kárpáti Andrea (2021): Digital Creativity Development in an E-learning Environment – A 3D Design Project. Central European Journal of Educational Research, Vol. 3 No. 3 (2021): Pandemic Education
• https://blog.tinkercad.com/
• https://www.autodesk.com/free-trials

Klima Gábor, ELTE PPK NDI; Eötvös József Gimnázium

Szerzői biztatás
A különböző vizuális technológiák egy rendkívül gyorsan változó mezőt alkotnak, ahol nehéz naprakésznek maradni a legújabb trendekkel és főleg nehéz azokat integrálni tantermi gyakorlatainkba. A 3D technika (csak úgy, mint a stop motion animációs technikák) azonban készen kínál a rajztanár számára recepteket, amelyekkel lehetőségei szerint ki-ki „főzhet” a rajzórán. Egy ilyen lehetséges programot kívánt bemutatni ez az írás.