A pedagógiai és különösen a művészetpedagógiai területeken az ötletek, cselekedetek és felelősségek még mindig gyakran egyetlen személyre korlátozódnak, noha a szociális és technológiai infrastruktúrák, valamint a dolgok és a térbeli helyzetek hatással vannak a cselekvő személyek képességeire és cselekvési lehetőségeire.
Ez a feladat rövid útmutatót ad ahhoz, hogyan vizsgáljuk meg, hogy ki milyen konstellációkban érintett. A cél annak vizsgálata, hogy a társadalmi struktúrákban, különösen a digitális kultúra kontextusában milyen befogadási és kirekesztési mechanizmusok játszanak szerepet.
A feladatot a neomateriális elméletekbe való bevezetésnek szánjuk a hallgatók számára, de az ilyen háttérrel nem rendelkező diákokkal is elvégezhető. A cél a társadalom meghatározó tényezőinek megértése, akár a vonatkozó elméletek ismerete nélkül is. Ehhez egy olyan tantermi vagy workshop-szituációt kínálunk, amelyben a kapcsolatok előzetes ismeretek nélkül láthatóvá és tárgyalhatóvá válnak.

• Előkészület
  A tanár, a szervező vagy a workshop vezetője a megfelelő számban kinyomtatja a mellékelt kártyákat.

• F1
  Szánj egy kis időt arra, hogy pontosan megfigyeld magadat a jelenlegi környezetedben. Mozogj, miközben figyeled magad, nézz ki az ablakon, nézd meg a többi itt lévő embert.
  Mi az, amit a digitális kultúra befolyásol, és mi az, amit nem?
  Írd fel minden egyes megfigyelésedet egy kártyára, és tűzd ki a falra.

• F2
  Tégy egy félórás sétát a környéken. Figyeld meg, hogy mi az, ami digitálisan befolyásolt és mi az, ami nem. Jegyzetelj!

• F3
  Tekintsd át a séta során tett megfigyeléseidet, és ellenőrizd, hogy az első lépésben leírt kifejezések még mindig helytállók-e. Most megváltoztathatod vagy kiegészítheted őket.

• F4
  Most az ehhez a feladathoz kapcsolódó megbízások válnak relevánssá:
  Szeretnélek megkérni benneteket, hogy a megadott 8 feladatból 3-at dolgozzatok ki.
  Teljesen szabadon választhattok.
  Minden feladatra 5 perc áll rendelkezésre.
  (Ekkor a kivetítőn 5 perces visszaszámlálást fogok mutatni, hang nélkül. Ilyen videók például a YouTube-on találhatók).
  A feladatokat A6-os papírra nyomtatom ki, és a feladattól függően kártyákat és papírt rögzítek hozzájuk kapcsokkal. Ez egy kicsit több előkészületet jelent, de megkönnyíti a foglalkozás menetét.
  A munka eredményeit ragasztószalaggal szétválogatva a falra akasztjuk. Hasznosnak bizonyul, ha ehhez a falon állomásokat határozunk meg.

• F5
  Klaszterezés: Háromfős csoportokban válasszatok ki egy hashtaget, amin dolgozni szeretnétek.
  Képezzetek klasztereket, keressetek hasonlóságokat és ellentéteket.
  Készüljetek fel arra, hogy a válogatásotokat 3 percben ismertessétek.

• F6
  Forgatókönyvek:
  Ismét háromfős csoportokban válasszatok ki három hashtaget, amelyeken dolgoztatok. Gondoljátok végig, hogyan lehetne a leírt helyzeteket egy kicsit kevésbé kizáró jellegűvé tenni. Bármilyen anyagból, amivel rendelkeztek, készítsetek egy forgatókönyvet a 2045-ös évre. Gondolkodjatok nagyban. Egyelőre minden lehetséges.
  Erre 30 perc áll rendelkezésetekre.
  (A tanár ideális esetben olyan anyagokat bocsát rendelkezésre, mint a gyapjú, vatta, papír, ceruzák, kartonpapír stb.). Bármilyen anyag megengedett.

• F7
  Mutassátok be a víziótokat.

• cards human-thing-constellations
  http://annemariehahn.com/?p=159

Ez a feladat egy nagyon alapszintű bevezetés a neomateriális elméletek és az inklúzió közötti izgalmas kapcsolat területére. A kivitelezéshez nem szükséges szakirodalom, bár hátterében a következők állnak:

• Barad, Karen (2012): Agentieller Realismus. Über die Bedeutung materiell-diskursiver Praktiken. Berlin: Suhrkamp.
• Haraway, Donna (1988): Situated Knowledges. The Science Question in Feminism and the Privilege of Partial Perspective. In: Feminist Studies, Vol. 14, 1988, S. 575-599.
• Klein, Kristin; Kolb, Gila; Meyer, Torsten; Schütze, Konstanze; Zahn, Manuel: Einführung: Post-Internet Arts Education. In: Jane Eschment, Hannah Neumann, Aurora Rodonò, Torsten Meyer (Hg.): Arts Education in Transition, Zeitschrift Kunst Medien Bildung | zkmb 2020.
• Meyer, Torsten (2015): Ein neues Sujet. In: Torsten Meyer & Benjamin Jörissen (Hrsg.), Subjekt Medium Bildung (S. 93–116). Wiesbaden: Springer VS.
• Schillmeier, Michael (2010): Rethinking Disability: Bodies, Senses, and Things. London: Routledge.
• Stalder, Felix (2016): Kultur der Digitalität. Berlin: Suhrkamp
• Waldschmidt, Anne (2017): Disability Goes Cultural. The Cultural Model of Disability as an Analytical Tool. In:  Anne Waldschmidt, Hanjo Berressem, Moritz Ingwersen (Hrsg.): Culture – Theory – Disability. Encounters between Disability Studies and Cultural Studies. S. 19–27. Bielefeld: transcript.

Annemarie Hahn, a HKB oktatója, a „Teaching artistic Strategies. Playing with Materiality, Aesthetics, and Ambiguity” című szimpóziumra. HGK Basel, 2022. május

Szerzői biztatás
Ezt a feladatot bevezetőnek és érzékenyítőnek szánjuk a digitális körülmények között, meghatározott anyagi környezetben élő emberek számára. A cél a saját feltételrendszerünk és kiváltságaink megismerése azáltal, hogy először az anyagi struktúrákban való saját érintettségünkön dolgozunk, majd spekulatív módon a jövőbeli forgatókönyvek számára újrahasznosítjuk azokat.

Előkészületek
A tanárnak előzetesen ki kell nyomtatnia az egyes feladatokat (mellékelve), és gondoskodnia kell ceruzákról, ragasztószalagról és papírról. A munka eredményét ragasztószalaggal kell a falra akasztani. Ezenkívül a forgatókönyvekben való gondolkodáshoz fontos, hogy ösztönzőként néhány alapanyagot, például gyapjút, vattát, kartont biztosítsunk.
Az 5 perces feladatokhoz hasznos, de nem szükséges egy időmérő.

További eszközök

• jegyzetkártyák
• ragasztószalag
• ceruzák
• kinyomtatott munkavégzési utasítások